KaiSoo - IV. fejezet +18

D.O POV

Mérhetetlenül boldog voltam, és nem tudtam, hogy mit is kezdjek magammal. A buli folyt, a csókunk érzelmesebb lett, ugyanakkor ott volt az a bizonyos félelem. A lebukás félelme. Elképesztő kavalkád volt, és eszem ágában sem volt kiszállni belőle. Ahogy Jongin ujjai határozott mozdulattal szétkapcsolták a nadrágom gombját, olyan gyorsan és határozottan kezdtem a boxerén keresztül izgatni. A kezembe lökött, nem is egyszer, hagyta, hogy újra bűnözzek rajta. Nem akartam elsietni a dolgokat így inkább a nyakát kezdtem el apró csókokkal behinteni, simogattam, ajkaimmal becézgettem, miközben élveztem az általam keletkezett nyögéseket, sóhajokat, kérleléseket. Ez az élvező Jongin … ajkai szétnyílva, de csak résnyíre, mintha most kétszeresek is lennének azok a mézédes, puha párnák, szemei lehunyva, haja összevissza állt, kezei a derekamon voltak, egyszerűen sexy volt. Hirtelen ötlettől vezérelve – azért valljuk be, ha hirtelen csinálok valamit, akkor annak elég jó vége van – megfordultam, és a fenekemet a farka felé nyomva hajtottam vállára a fejemet. Egyik keze automatikusan felcsúszott a felsőm alá, míg a másik nadrágomba, és a tökéletes hullámzó mozgását vette be, testem teljes lefegyverzéséhez. Éreztem, ahogy hozzámér, ahogy utánam ég, én pedig csak megadóan nyögtem a fülébe, halkan, izgatóan. Rá kellett jönnöm valamire, egy ribanc lettem mellette. Olyanokat akartam tenni, amitől mindig is kirázott a hideg. Olyat akartam, ami számomra eddig az undorítóság legfelsőbb fokát súrolta, őt akartam, minden pózban, minden szituációban, mindenhol, mindegy milyen erősen, vagy gyengén.
Gondolataimat Jongin hozta vissza, miközben rá markolt arra, amire nem kellett volna.
- Jhonginh – leheltem nevét a fülébe és hajába túrtam.
- Boldogh szülinapot – csókolta a nyakamba, s ahogy rántott rajtam egyet, úgy téptem meg a haját.
- Nehh kínozzh tovább kérlek – fordultam vele szembe – a szeretőd kanos, elégítsd ki – húztam magamhoz és ajkamba haraptam.
- Ohh még szeretőh – harapott a nyakamba, melynek hatására hátravetettem a fejem és felnyögtem.
Nem bírtam tovább, picit ellöktem magamtól és lassan letérdeltem elé. Megnyaltam a számat, ahogy húztam le a sliccét, és már a gondolat is egyenesbe vágott, hogy most én ezt megteszem neki.
A levegő forrt körülöttünk, mégis ez volt az év egyik leghidegebb téli napja. Ahogy rá leheltem meztelen farkára, a pára gyönyörűen fonta körbe a tetejét. Csókolgatni, és simogatni kezdtem, mikor kattant a zár. Megfagyott bennem a levegő, de Jongin szerencsére gyorsan kapcsolt. Másodpercek töredéke alatt pakolta el magát, és dobot le valamit a földre. A fénysugár egyre nagyobb lett, és egy kedves, női hangot hallottam hirtelen.
- Jongin…szívem Jo…oh mit keresel?- nézett az épp a földön mászkáló Jonginra, aki próbált hatalmas keresést színlelni. Oké határozottan megfagytam és csak lefelé nézve kezdtem el remegni. Miért…? Amikor már éppen bekaphattam volna, és olyat nyújthattam volna neki, ami teljesen egyedi lett volna…ash!!
- Kyungsoonak elveszett egy gombja, mikor leszállt a korlátról lepattant neki és szerencsétlen nem mer visszamenni – ült a fenekére a hideg kövön és nézett fel Soominra, vakarva a fejét.
Olyan édes volt, mint egy kutya… Sóhajtottam, és végig néztem, ahogy a szerelmem eltűnik a párjával, hallottam, hogy kattan a zár, én meg csak a sajgó farkamra tudtam gondolni, na meg Jongin tökéletes csípőmozgására. A remegés , izgalom, félelem, izgatottság és vágy nagyon furán izgató keveréke mozgott bennem, és tulajdonképpen most kezdtem el felfogni, mi is az amit mi csinálunk, és , hogy ennek végül milyen következménye lesz. Lassan felkeltem, visszagomboltam a nadrágomat,rendbe szedtem magam, de a szemem megint rosszalkodni kezdett, így leültem. Ahogy felnéztem a Holdra, már halvány volt minden. Hát…elkezdődött…

SOOMIN POV

Jongin olyan fura volt, mikor kimentem hozzá. Persze evidens, hogy segít Kyungsoonak, de..mintha ez most más lett volna. Hirtelen jött, nem várt érzést kezdtem el felfedezni magamban, mintha rosszul esne, hogy mindig Kyungsooval van, vagy róla is beszél, vagy….ahogy csak ránéz néha. Igen, én is nézek még mindig fansiteokat, de nem tudom elterelni a figyelmem a KaiSoo párosításról. Oké, anno még az elején mondtam Jonginnak, hogy a fanok már tudták, hogy mi együtt leszünk – SOOmin és Jongin ala Kai tehát a KaiSoo az én és ő – és ezen jót nevettünk. Viszont mostanában Jongin furcsa, és ma is az volt. Amikor megbeszéltük telefonon, hogy elém jön, végülis nem jött értem, egy üzenetet küldött, hogy baj van és menjek a közös lakásra. Mondhatni fejtvesztve rohantam hozzá, már sípolt a tüdőm, mikor a lépcsőkön mentem felfelé, majd mikor beléptem én és Kyungsoo, mindenki felkiáltott, bulizunk, ittunk, és Jonginnak nyoma veszett. Azt láttam, hogy Do kicsit megbántva megy ki az erkélyre, és valahogy sejtettem, hogy Jongin is ott lesz vele. És amikor kimentem, ott is voltak. Jongin és Kyungsoo a földön, keresve valamit, én meg csak álltam, és elkezdtem féltékeny lenni. De végül Jongin megfogta a kezem és most is épp a kanapén ülve nézem a gyönyörű hullámot az orrában, miközben ő csak úgy nyomta magába a már önmagában is 20 embert ellátó ételmennyiséget. A nyamnyogása volt az egyik legédesebb a világon, a másik az a mély hang, amit orgazmuskor ad ki. Az valami gerjedelem.
- Mondjad? – fordult felém hatszor akkora pofazacskóval és hatalmas szemekkel.
- Hát miért vagy ilyen aranyos? – simogattam meg az arcát és közelebb ültem hozzá.  A többiek szerint jó ötletnek tartott füstgéptől szinte alig láttam, az alkohol illata is bodított. Beindultam – igen, ahogy eszik arra.
- Lassan huszonegy éve – vigyorgott , miután egy nagyot nyelt – nem vicceltem, csak amióta veled vagyok – karolta át a vállamat és húzott jobban magához.
Kezem a combjára siklott és ahogy közelebb hajoltam, ajkamat beharapva néztem a szemébe. Tudta mi kell nekem, és hogy hogyan érheti el, hogy még jobban beinduljak – jelzem, a kajálástól gerjedtem be. Fülemhez hajolt, és csókolgatni kezdett. Simogatta a nyakam, becézgetett, cimpámba harapott, aminek hatására megmarkoltam a combját, és nadrágon keresztül karmoltam végig. Belső combját kezdtem simogatni, lágyan, ahogy szereti, és nyaka bőrének édes ízét kezdtem kóstolgatni. Néha nem bírtam ki, megszívtam, erősen, erősebben, míg úgy nem nyögött a fülembe, ahogy szokott. Azonnal zacsit fogtam. Az a keménység amit ott tapasztaltam, még új volt. Sose volt ennyire beindulva, lehet, hogy csak túl részeg már, és azért? Időm sem volt reagálni, azonnal a hátamra döntött a kanapén, egyik lábamat a nyakába kapva vont vad csókba. Sosem láttam még így beindulni. A nyelve csak járt, ajkai mozogtak, harapott, szívott. Hátát karmolva nyögtem alsó párnájára és vetettem hátra a fejem. Harapott, szívott, karmolt, kegyetlen volt. Ez volt az a Jongin amit még nem láttam, de talán ő jött be a legjobban. Ajkamtól csak harapással vált el, de nem tétovázott sokat, ahogy lökött alám, úgy szívta a nyakamat, végig egy vonalba, és masszírozta az egyik mellemet. Éreztem, ahogy bennem van, szétfeszít, és egyben tart, ahogy mélyebbre és mélyebbre hatol, pedig még volt rajtunk ruha, és mi lesz később? Széttépte a melltartómat takaró ingemet, végig simított az egyiken, majd a másikon, becézgette őket, lágyan megpuszilta, de ekkor felnézett rám. Perzse mondani sem kell, hogy én már az élvezet ködjétől sem láttam tisztán, nem éreztem sem világot, sem embert, semmit sem, csak a vágyat amit Jongin most három perc alatt váltott ki belőlem.
- Bheh – ennyit tudtam kinyögni neki, de ebből is értett mindent. Felhúzott, miután ő is felállt, átrángatott az éppen egymásba gabalyodni készülő BaekYeol pároson, és amint beértünk a szobájába, az ajtónak lökve csókolt meg. Most gyengédebb volt, mint kint, de éreztem, hogy holnap mindenem sajogni fog, vagy azért mert nagyon megszívta, vagy mert nagyon megbaszott. Alúlról hajába túrva húztam magamhoz, miközben körmeimmel a hasát kezdtem karmolgatni, aminek hatására lökött egyet, majd még egyet , ezt követte egy morgás. Azok a husos párnák most a mellemen voltak, szívtak, csókoltak, simogattak, miközben három ujj külön utakra tévedt. Először csak lágyan kért bebocsáltást, majd mind a hármat betette, és ha nem fogott volna tuti összeesek az élvezettől.
- bhazdmeg Jonginh – nyögtem fel ahogy a vállába kapaszkodtam és pár másodperc után már élveztem, hogy bennem mozog. Összevisszaságot diktált, nem bírtam tartani a tempót, így feladtam, és csak élveztem. Hirtelen húzta le rólam a nadrágot, és az alsóneműt és vágta magát térde előttem. Mindig is azt képzeltem, hogy majd egyszer letérdel, de nem így…Kivette és lenyalta ujjait, majd a nyelvével váltotta fel azokat. Felsikkantottam a nyelve hegye által okozott örömtől. Nem fojtottam vissza a hangomat, és a tetteimet sem. Továbbra is hajában volt a kezem, és mikor felgyorsított, erősen téptem neki, mikor lassított, csak hátra vetettem a fejem, elhalóan nyögtem a nevét, és simogattam fekete tincseit, s mikor már nem bírtam tovább megsemmisültem húztam fel magamhoz és estem térdeimre előtte. Ahogy lenézett rám, hajamba túrt, felemelte a fejem, megnyalt a száját és olyan perverz vigyort ejtett, hogy szinte fájt. Kicsit lejjebb nyomta a fejem, automatikusan szabadítottam ki a kicsi Jongint a nadrág fogságából, és ha azt mondom, hogy arcon csapott a valóság, nem hazudok. Merev volt és eres. Szájért, nyelvért és nyálért izzott, és én ezt most meg is adom neki, de csak szépen lassan. A tetejét kezdtem csókolgatni, néha megnyalintottam, köröztem a nyelvemmel a tetején, persze végig figyelve a reakcióját. Szép volt, felizgult, sexy,és … nem tudom. Végig nyaltam a teljes hosszát, majd végig pusziltam, míg végül a felég bekapva kezdtem el lassan, és erősen szívogatni. Azok a hangok..a kint üvöltő zene, és emberek nyögésénél is ezerszer élesebb volt. Megremegtem és csak egyre többet és többet akartam. Kezével irányította a fejem, engedtem neki mindent, a tempót is ő diktálta, a mélységet is, mindent. Mikor meguntam, hogy ő irányít, cuppanva elválltam a farkától, és egy tetszőleges eret kiválasztva nyaltam rajta végig, persze csak a nyelvem hegyével, és éreztem, ahgoy megremeg. Azonnal visszavettem a számba, egy nagyot szívtam rajta és már jött is. Minden cseppjét kiélveztem, tény, hogy volt ami kifolyt, végig a mellemen, de nem érdekelt. Ez a nedű volt a legédesebb , és egész életemben csak ezt akartam érezni magamban. Ahogy felhúzott, és saját magát is megkóstolva megcsókolt, megremegtem. Lábaim már kezdték nem bírni így beestünk egy ágyba, és kezdődött az éjszaka…..

Minden lökésénél megállt, már fáradt volt, teste remegett az élvezet és a fáradtság keverékétől, de még nem akarta, hogy vége legyen. Ahogy még így is mélyre ment, a nevét suttogva, szinte halkan sikoltva rándultam össze. Újra elmentem. Újra és újra élveztem el, és ahogy köréfonódtam, éreztem, hogy mindjárt jön velem ő is. És így volt. Mikor az utolsókat lökte, hirtelen éreztem meg magamban, ahogy szétterjed. Az ágyenmű besüppedt mellettem, szuszogott, nyögött, lihegett, de mégis odabújt és megcsókolt remegő ajkaival.
- Bho…bho…ldhogh… - próbálta kinyögni, de nem ment.
Mosolyogtam rajta és megsimítva ajakit elhallgatattam. nem kellett neki sok, azonnal álomba merült, követtem én is.  Hirtelen csapódott ki az ajtó, hatalmas fényt, és füstöt belökve, miközben egy nagyon is egymásba gabalyodó pár tört be…

DO POV

Miután valamennyire a friss levegő kijózanított, bementem a füsthalmazba. Sűrű volt, büdös, de ha belegondolok mi volt kint, azonnal megremegek. Ajkamba haraptam, ahogy kattant a zár, és menni akartam volna a kanapéra, vagy csak szólni Jonginnak, hogy elmentem aludni, de olyat láttam, amitől könnybe lábadt a szemem. Tudtam, hogy együtt vannak, tudtam, de eddig ezt nem láttam. Amikor nekem csinálta ezt, izgatott, perzselt és tüzelt, most viszont kikaparta a szívemet  a helyéről, megtaposta, és visszacseszte, mintha valami elfogadott tény lenne az ilyen. Jongin állatias volt, vad, én pedig összetört, gyönge… Ahogy a könnyeimet törölgettem, próbáltam leplezni – de most komolyan…nektek menne!? Mikor életed szerelme egy másik emberrel van…? Oké neki ő a párja de… - , odaléptem Baekhyun elé, aki kicsit, nagyon el volt párjával foglalva , de nem érdekelt. Megnyomkodtam a vállát, miközben könnyeim már csak csöpögtek. De nem vette észre. Végül beleültem az ölébe, és megrángattam a pólóját, próbálva , hogy kicsit rám figyeljen. De semmi.
- Baekhyun…. – remegett a hangom, ahogy a nyakába bújtam és elég erősen beleharaptam.
Azonnal egy tenyér csúszott a fenekemre, és a már amúgy is ködös tekintetű kis törpe szépség perverzen elvigyordott, és abban a pillanatban kapott le. Nem volt gyors, nem sietett sehova. A nyelve a leglassabb táncot járta az enyémmel, kóstolgatta, néha segített neki mozogni, persze ezeket a közben csinálta, hogy a fenekemet nem hagyta békén. Ajkaira sóhajtottam, sosem tudtam neki ellenállni. Olyan ügyes volt, kis ártatlan fejű, a mosolya gyermeki emlékeimet hozta elő, míg szeme ragyogása a csillagokat jelentették néha, viszont ha alkoholhoz jutott, ez a csillogás eltűnt, helyette egy irányító dög lett, aki szeretett felettem lenni. Most is így volt. Miközben mézédes – és nem Chanyeol mentes – ajkaival kóstolgatott, ujjai a fenekemet játszottak, én pedig készségesen adtam oda neki – is – magam. Hihetetlen volt. Szerettem Baekhyunnal lógni, emlékszem, mikor ki volt Chanyeol miatt, mikor még csak ismerkedtek egymással, néha rájött a Chanyeol-ozhatnék,, és akkor megállíthatatlan volt. Mint egy fan, úgy követte minden lépését, mindent megkérdezett tőle, csak hogy ajaki mozgását lássa, sokszor kimondatta vele a nevét, és mikor a nap véget ért, Baekhyun odajött hozzám, és ledöntött az ágyra.  Gyengéd volt mindig, sosem mentünk tovább a csóknál, tudtam, hogy ha kiadja sokkal jobba lesz neki, és azért ki mondana nemet egy kanos Baekhyun dús ajkainak csábítására? Szerintem senki sem.
Nos visszatérve, még mindig csókolóztunk. Hallottam Chanyeol morgását, néha sóhajtott is, én pedig csak túrtam a szépséges haját, jobban bújtam hozzá. Mikor kinyitottam a szemem, ajkamba harapva néztem Baekyhun hatalmas szemeibe.
- Utállakh Baekhyunh – sóhajtottam ajkára, de csak elcsitított.
- Chanyeol kint marad, miénk a terep  - suttogta a fülembe és felkapva vitt be a közös szobámba Jonginnal.
Nagyon erős volt, imádtam, mikor vele voltam, viszont nem akartam bemenni, hiszt tudtam, hogy Soominék bent vannak és ki tudja milyen pózban. Leszálltam róla és az ajtónak dőlve állítottam meg.
- Biztosh vagy benne? – valljuk be, ezt a kérdést inkább magamnak tettem fel nem neki.
- Kyungsoo látom, hogy nézel rám – simított végig a derekamon és nyomta magát hozzám, melynek hatására felnyögtem – és most neked kell valaki Jongin helyett, én itt vagyok, mindig – puszilt ajkaimra.
Elpirultam és hajánál fogva húztam be az ágyig , miközben nem szakadtam el ajkaitól. Mindennél jobban kellett most ez, és mindennél jobban kellett jelen pillanatban Byun Baekhyun, a legjobb barátom, és többek közt, az egyik legszebb ember, akit valaha láttam. Csókolgatott, gyengéd volt, én meg csak sóhajtoztam alatta. Láttam, hogy mocorognak a másik ágyon de nem érdekelt. Most Baekhyun és a lehengerlő technikája érdekelt. Olyan sokat nyújtott nekem, hogy féltem, mennyi mindent is kell majd nekem tennem érte. A nyelve mozgott, ujjai kalandoztak, és a nevemet olyan h hévvel suttogta a fülembe, hogy minden egyes alkalommal beleremegtem. Lekerültek a ruhák, a halk szobát a sóhajaim töltötték be, néha Baekkie érdes nyögés, ahogy belémélyesztettem a körmeimet egy-egy mélyebb lökésnél. Szerettem őt, de nem akartam vele lenni. Most jó volt, de mikor oldalra vetettem a fejem, Jongin tekintetével találkozott a szemem. Leírhatatlan fájdalom volt benne, csalódottság, düh. Utáltam magam, és amint Baekhyun belém élvezett, én abban a pillanatban sírtam el magam a felismerés szikrája végett. Mit tettem veled Kim Jongin és Byun Baekhyun? Egy beteg ember vagyok, ki csak játszani tud az emberek érzéseivel, többre nem vagyok jó… már nem….

JONGIN POV


Ahogy Do ágyára néztem, könnyek szöktek a szemembe, és halkan megfogattam, hogy soha nem kel nekem Soominon kívül más ember!!

…vagy….


…mégis…?